Panolin Ildikó (műsorvezető): - Az emberek támogatják a szelektív gyűjtést, de azért a kényelmükről nem mondanak le. A legtöbben azt szeretnék, ha a lakóhelyükhöz közel lenne gyűjtősziget, vagy otthon gyűjthetnék szelektíven a hulladékot. Többen azt javasolták, hogy az iskolai oktatásban szerepeljen a szelektív gyűjtés, mert így érhető el a nagyobb környezeti tudatosság a családokban. Többek között ez derült ki az ÖKO-Pannon megbízásából elkészített reprezentatív felmérésből. A részletekről Viszkei György ügyvezető igazgatót kérdeztem. Mi volt a célja ennek a kutatásnak, és ehhez képest hogyan értékelhető az önök számára?
Viszkei György (ügyvezető igazgató, ÖKO-Pannon): - A kutatás célja az volt, hogy reprezentatív módszerrel felmérjük a magyar lakosság véleményét, óhajait, kívánságait a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. Összességében a felmérés a vártnál pozitívabb eredményt hozott. A magyar lakosság 96 százaléka nyilatkozik úgy, hogy ismeri a szelektív hulladékgyűjtést, tudja, hogy mi ez. És 46 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ő napi vagy legalább heti rendszerességgel részt is vesz a szelektív gyűjtésben.
Műsorvezető: - És ez hogyan értékelhető? Levonható-e belőle bármiféle továbblépési lehetőség a szervezet számára?
Viszkei György: - Igen. Számos olyan kérdést tettünk föl, amelyekben javaslatokat kértünk. A leggyakoribb kifogás, és ez egy valós kifogás, hogy a gyűjtőhelyek túlzottan távol esnek a lakóhelytől, szükség lenne a gyűjtőszigetek számának szaporítására. A másik javaslat, ami a megkérdezésből nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy tovább kell erősíteni a tájékoztató munkát, sokan fölvetették, hogy az iskolai nevelés részévé kell tennünk a környezettudatosságra való nevelést, és ezen belül a szelektív gyűjtést. És még számos egyéb javaslatot is kaptunk.
Műsorvezető: - Hogyha maradunk egy kicsit az iskolai nevelésnél, ön mondta is, és tudom, hogy vannak programjaik. Ezek elérhetőek a tanárok számára? Tehát mondjuk, hogyan lehetne jelentkezni egy ilyenre? Minden iskola fordulhat közvetlenül önökhöz?
Viszkei György: - Igen. Minden iskola fordulhat hozzánk. Nyilván ott értelmes ez, ahol a szelektív hulladékgyűjtésnek a lehetősége a településen adott. De szívesen látunk olyan iskolákat is, ahol a településen ez még csak tervezik. Ha hozzánk fordulnak, akkor mi biztosítunk tananyagot óvodásoknak, alsó tagozatosoknak, és a tanári felkészítést is biztosítjuk.
Műsorvezető: - Erre egy konkrét, kidolgozott pedagógiai program van, amit átadnak?
Viszkei György: - Igen, pontosan így van. Egy konkrét kidolgozott program van, és ez tanári felkészítőkön szoktuk általában a tanároknak átadni. Ez nagyon eredményes, az elmúlt évben 200 ezernél több tanulót sikerült bevonnunk ebbe az oktatásba.
Műsorvezető: - Ön szerint, ahogy említette ugye, főleg óvodásokat és alsó tagozatosokat, ezek szerint inkább ők azok, akik fogékonyak erre, és mondjuk a tíz év fölöttiek már kevésbé?
Viszkei György: - Minden tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a négy-tízéves korosztály a legfogékonyabb, és ez a korosztály van a legnagyobb hatással a szülőkre is. Hiszen nem titkolt célunk az, hogy a nevelés ne egyirányú legyen, és az óvodások is neveljék a szülőket. És eddig evvel nagyon pozitívak a tapasztalataink. Sokkal hatékonyabb ezzel a korosztállyal való foglalkozás, mint a felnőttekkel.
Műsorvezető: - A szelektív gyűjtésnek a másik, mondhatni neuralgikus pontja az, hogy hogyan gyűjtsék, szigeten, vagy ez a zsákos, otthonról elviendő módon. Itt meg is ütköztek az érdekek abban, hogy az újságírók mit gondolnak, és a lakosság többsége mit gondol. De ön mit gondol? Tehát vannak-e olyan területek, ahol az egyik és a másik jobb?
Viszkei György: - Én azt gondolom, hogy a település sajátosságainak, valamint az infrastrukturális feltételeknek megfelelően kell ezt a kérdést eldönteni. A megkérdezésből az eredmény az, hogy a lakosság kétharmada a szigetest gyűjtést jónak tartja, elfogadja, és előnyben részesíti, egyharmada a házhoz menő gyűjtés mellett van inkább, és nagyon megoszlik kor és nem szerint is. A fiatalabbak inkább a szigetes gyűjtést kedvelik, míg az idősebbek a zsákos begyűjtés mellett voksolnak.
Műsorvezető: - Hol kell erősíteni a lakosság tekintetében? Tehát melyek azok a rétegek, akár iskolázottság, akár nem szerint, ahol muszáj lenne erősíteni?
Viszkei György: - A megkérdezés alapján úgy tűnik, hogy a kevésbé aktívak a vidékiek, az alacsonyabb képzettségűek, és az aktívabbak a városlakók. Ez ki is jelöli azt, hogy a vidéki településeken egy erősebb tájékoztató munkára van szükség.
Műsorvezető: - Mik a távlati célok 2007-re?
Viszkei György: - Ebben az évben több mint 50 ezer tonna lakossági begyűjtéssel számolunk, és ez 2012-ig a mostani terveink szerint 150 ezer tonnára növekszik, majd 2014-ig 170-180 ezer tonnára. És valahol itt van az a határ, ameddig környezeti szempontból is hatékonyan be lehet gyűjteni ezeket a hulladékokat.
Műsorvezető: - Ez alatt mit ért, hogy környezeti szempontból is hatékonyan?
Viszkei György: - Azt értem ezen, hogy egyes anyagoknál a gyűjtés és hasznosítás energiaráfordítása meghaladja a kinyert anyag energiatartalmát, és ebben az esetben nyilván egy negatív mérleg alakul ki, ami a fenntarthatóság ellen szól. Tehát a végletekig vitt begyűjtés és hasznosítás nem környezetkímélő, hanem környezetterhelő is lehet.
Műsorvezető: - Elsősorban papírt és műanyagot gyűjtenek vissza az emberek. Van-e még olyan csomagolóanyag típusa, amelyet érdemes lenne kiemelni, amivel többet kell foglalkozni?
Viszkei György: - Ma az emberek elsősorban műanyagot, papírt és üveget gyűjtenek, ez a három leggyakrabban előforduló frakció. Én azt gondolom, hogy az olyan anyagok gyűjtésére, mint például az alumínium italos doboz, vagy a Tetra Pak-ként ismert italos karton a jövőben nagyobb súlyt kell, hogy helyezzünk. Ezek nyilván a teljes csomagolási részben kisebb arányban fordulnak elő, de a kisebb arányhoz képest is aránytalanul keveset gyűjtünk ma belőle.
Műsorvezető: - Viszkei Györgyöt, az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatóját hallották. És most nézzük a felmérést részletesen. Az 1002 fő megkérdezésével készült felmérés szerint a többség, főleg a nagyvárosokban lakók támogatják a szelektív hulladékgyűjtést, és úgy vélik, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött a begyűjtési rendszer. Érdekes, hogy a válaszadók 68 százaléka vallotta azt, hogy van a lakóhelyén szelektív gyűjtés, holott a települések felében van ténylegesen lehetőség erre. Azok közül, akik elutasítják a rendszert, legtöbben azt az indokot hozták fel, hogy messze van a legközelebbi gyűjtőhely, de az elutasító érvek között előkelő helyen szerepelt az is, hogy körülményesnek tartják a szelektív gyűjtést otthon. A legelterjedtebb a gyűjtőszigetes megoldás, a zsákos begyűjtéshez képest kétharmad-egyharmad arányt képvisel. A megkérdezettek többsége azt mondta: átlagosan hetente egyszer megy a gyűjtőszigethez, igaz, köztük jelentős számban vannak azok, akik autóval teszik ezt. Az ÖKO-Pannon Kht. igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta: többen úgy nyilatkoztak, hogy útba ejtik a gyűjtőszigetet. A többség egyébként a 100-150 méteres távolságot tartja megfelelőnek, ettől remélhető a megkérdezettek szerint a szelektív gyűjtés hatékonyságának növekedése. Ez az ÖKO-Pannon vezetőjének kommentálása szerint teljesen elfogadható érv. Viszkei György azt mondta: stratégiájukban eddig is szerepelt a "több edény több gyűjtőt eredményez" elv. A gyűjtött anyagokat illetően nincs nagy változás, továbbra is a műanyag, a papír és az üveg a leggyakrabban külön gyűjtött frakció. Az ÖKO-Pannon az aludobozoknál és az italos kartonoknál akar erősíteni, bár ez a két csomagolóanyag-fajta korántsem képvisel akkora mértéket, mint az előbb említett három. Ennyit a felmérésről, most nézzük a számokat. 2003-ban, a rendszer indulásakor több mint 310 ezer tonnányi csomagolóanyagot bocsátottak ki, 2006-ra ez a mennyiség megduplázódott, de emellett a visszagyűjtés mértéke is jelentősen megnövekedett. Tavaly a kibocsátás majdnem 60 százaléka került újrafelhasználásra. Bár a visszagyűjtött mennyiség jelentős részét az ipari visszagyűjtés adta és adja most is, az így újrahasznosított mennyiség nem növekedett nagymértékben, csak a kibocsátással arányosan. Ezzel szemben a lakossági visszagyűjtésből származó mennyiség radikálisan megnőtt az utóbbi években. 2003-ban mindössze 4300 tonnát gyűjtött a lakosság, tavaly már 41 ezer tonnát, azaz majdnem a tízszeresét. 2007-re az ÖKO-Pannon az 50 ezres mennyiséget tűzte ki célul. A hasznosítási arány 2006-ban 59 százalékos volt. Viszkei György úgy véli: a következő 5-8 évben elérhető a szelektív gyűjtés határa, azaz az a mérték, aminél nagyobb mennyiséget már nem érdemes újrahasznosítani.
