|
Kérdések és válaszok
Partnereink számos esetben keresik meg az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. munkatársait felmerülő szakmai kérdéseikkel kapcsolatban. Ezen az oldalon a leggyakrabban előforduló kérdések és az azokra vonatkozó válaszok közreadásával kívánjuk partnereink munkáját segíteni.
Témakörök
A csomagolóeszköz gyártója
Maradt-e valamilyen nemű kötelezettsége a csomagolóeszköz gyártójának?
A csomagolóeszköz csomagolása után hasznosítási kötelezettséget kell teljesítenie a csomagolóeszköz gyártójának. A csomagolóeszköz után csupán akkor keletkezik kötelezettség, amikor ez csomagolássá alakul és értékesítésre kerül a belföldi piacon. Ezek szerint tehát csak a termékként forgalomba hozott csomagolóeszközök csomagolása esetében beszélhetünk kötelezettségről, kivéve azt az esetet, ha a csomagolóeszköz gyártója közvetlenül a kötelezettnek értékesít és átvállalja a kötelezettől a csomagolóeszköz utáni termékdíj fizetési kötelezettséget.
Hasznosítási kötelezettség ellátása: Miként látja el az ÖKO-Pannon az átvállalt hasznosítási kötelezettséget?
Az ÖKO-Pannon a Hasznosítási Megállapodásban vállalt kötelezettségeit - a Kötelezettek helyett - úgy teljesíti, hogy szerződéseket köt a hulladékkezelőkkel, begyűjtőkkel és exportőrökkel, illetve hulladékhasznosítókkal.
Ezen partnerek szolgáltatásait igénybe véve teljesíti a Kft. a csomagolási hulladékok - a vonatkozó jogszabályok értelmében meghatározott arányú - hasznosítását. Bár elviekben, magas költséggel megoldható lenne, az ÖKO-Pannon nem arra vállal kötelezettséget, hogy konkrétan a Kötelezett által kibocsátott csomagolási hulladékot begyűjtse és azt hasznosítsa, hanem arra, hogy a kibocsátott csomagolási mennyiségeknek megfelelő anyagtípusokat gyűjtse be és hasznosítsa, a hulladékgyűjtői és hasznosítói kapcsolatrendszerén keresztül.
Adatszolgáltatás az ÖKO-Pannon felé
Milyen adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn a vállalatok részéről az ÖKO-Pannon irányában?
A belföldi piacra kibocsátott, illetve saját célú felhasználásra behozott termékek csomagolás mennyiségét a vállalatoknak anyagfajtánként kell az ÖKO-Pannon irányába jelenteni. A Kft. a jelentésekben különválasztja az ún. "egyutas" és a körforgásban levő újrahasználható "többutas" csomagolást, illetve a hagyományos kg-alapú és a darabalapú kereskedelmi csomagolást. Az ÖKO-Pannon irányába történő jelentés két formáját különböztetjük meg:
- éves előrejelzések (1/A, 1/B mellékletek)
- negyedéves tényadatok riportja (3/A és 3/B mellékletek, valamint többutas egyéb adatok).
Védjegyek
Mely vállalatok tüntethetik fel csomagolásukon a Zöld Pont védjegyet?
A védjegy használatára és a használati jog csomagoló/töltő, valamint importáló vállalatok részére történő továbbadására elsődlegesen a PRO EUROPE elnevezésű ernyőszervezetbe tömörült koordináló szervezetek kapnak jogosultságot. Jelenleg 26 ilyen szervezet működik szerte Európában és Észak-Amerikában, köztük a védjegy kizárólagos hazai használati jogosultja az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.
Az ÖKO-Pannonnal szerződéses kapcsolatban lévő vállalatok ennek alapján a belföldön forgalomba hozott termékek csomagolásán feltüntethetik a Zöld Pont-ot. A védjegy azt igazolja, hogy a koordináló szervezettel szerződött vállalat teljesíti a jogszabályok által előírt újrahasznosítási kötelezettségét és hozzájárul a szelektív hulladékgyűjtés többletköltségének finanszírozásához.
Negatív egyenlegű végszámla kompenzálása
Beszámítható-e a fennmaradó rész a következő negyedéves előlegbe abban az esetben, ha az első negyedévre befizetett előleg több mint a ténylegesen befizetendő összeg?
Az üzletszabályzat 4.1.7.8. pontja értelmében: „Abban az esetben, ha az ELŐLEG összegét tartalmazó értesítő végösszegével csökkentett tárgynegyedévi VÉGSZÁMLA fizetendő végösszege negatív, úgy ez a negatív fizetendő végösszeg pénzügyileg kompenzálásra kerül a Kötelezett felé kiállított tárgynegyedévet követő negyedév ELŐLEG összegét tartalmazó értesítőbe.
Abban az esetben, ha a Kötelezett a tárgynegyedévi ELŐLEG összegét megfizette, de a tárgynegyedévi időszakos jelentése alapján hasznosítási díj fizetésére nem köteles, úgy a tárgynegyedévre megfizetett előleg a tárgynegyedévet követő negyedévre vonatkozó ELŐLEG összegének részleges vagy teljes megfizetésének minősül.
Egyutas? Többutas? Gyártási selejt?
Miként kell különbséget tenni az egyutas és a körforgásban levő csomagolás között?
Minden egyutas csomagolás az A. táblázatba kerül. Az a csomagolás, aminek saját körforgása (raklap, rekesz, göngyöleg stb.) van, a B táblázatban kerül feltüntetésre. Gyártási selejt után nem áll fenn hasznosítási kötelezettség.
Ha egy cég dobozokban fogad nyersanyagokat, és a készterméket ugyanabban a dobozban adja tovább, kell-e hasznosítási díjat fizetnie a dobozokra?
Mivel csak a keletkező hulladékmennyiségre vonatkozik a hasznosítási kötelezettség, és a fenti esetben a beérkező dobozokon kívül (amelyre elvben valaki már teljesíti a hasznosítási kötelezettséget és termékdíjat fizet) nem keletkezik újabb hulladék, ezért nem kell hasznosítási díjat fizetni. Nem igaz ez az állítás az importra, ahol viszont kell hasznosítási díjat fizetni, hiszen Magyarországon még senki sem teljesítette az ezzel járó kötelezettségeket.
Bérgyártás
Ki a termékdíjfizetésre kötelezett bérgyártás esetén?
2009. január 01. óta a jogszabályban meghatározott kötelezett bérgyártás esetén a bérgyártató. Bérgyártásról pedig a Kt. értelmező rendelkezései alapján akkor beszélhetünk, ha a bérgyártó valóban csak munkát végez és a gyártáshoz szükséges minden anyagot a megrendelő bocsát a gyártó rendelkezésére ellenszolgáltatás nélkül, a gyártó pedig kizárólag a munkát végzi el, semmilyen anyagot sem ad a termékhez, sem a csomagoláshoz.
Import-export tevékenység
Szükséges-e hasznosítási (licenc-) díjat fizetni export esetében? Ha nincs fizetési kötelezettség, mi a fizetés-visszaigénylés folyamata?
Export (és a Közösségen belüli kivitel) esetében az ÖKO-Pannon szerződéses partnerei részére Magyarországon nem keletkezik sem jelentési, sem fizetési kötelezettség. A célország jogszabályi környezetének függvényében ez vélhetően az importőr cégnél keletkezik majd.
Mi a teendő abban az esetben, ha import esetén nem tudjuk, hogy mekkora mennyiséget fogunk belföldön értékesíteni és mennyit fogunk re-exportálni?
Az olyan import esetében, amikor még nem ismert annak ténye, hogy milyen mennyiség kerül belföldi értékesítésre, illetve újraexportálásra, a behozatal alkalmával jelenteni és fizetni is kell a teljes behozott mennyiségre vonatkozóan. Amikor megtörténik a re-export, az exportált mennyiség természetesen levonásra kerül. Ha a re-export az adott negyedévben megtörténik, a levonás már a tárgynegyedévben megtörténhet. Ellenkező esetben az adott negyedév módosításával tudja érvényesíteni. A folyamat minden lépését dokumentálni szükséges.
Behozatal esetében mi képezi az ÖKO-Pannon felé való kötelezettség alapját?
Alapvetően két importtípust különböztethetünk meg. Az egyik esetében maga a végtermék érkezik csomagolásban, míg a másik szituációban csomagolóeszköz, illetve alapanyagimport, illetve Közösségen belüli behozatal történik, természetesen csomagolásban. Mindkét esetben a csomagolás jelenti a kötelezettség alapját. (Teljes feldolgozottságú termék importja esetében a teljes csomagolás, csomagolóeszköz import esetében ennek a csomagolása a kötelezettség alapja.) A csomagolóeszköz esetében akkor keletkezik a kötelezettség, amikor az csomagolássá válik - vagyis amikor termék kerül bele - és amikor az magyarországi forgalomba, értékesítésre kerül.
Jelentési kötelezettség
Milyen jelentési kötelezettségei vannak a vállalatoknak a különböző állami hivatalok irányába az ÖKO-Pannon rendszeréhez való csatlakozás után?
A bevallási kötelezettséget nem vállaljuk át, így a VPOP irányában továbbra is be kell nyújtani a bevallásokat a csatlakozást követően is!
Szerződés-módosítás
Melyek az ÖKO-Pannon szerződéseiben előforduló leggyakoribb változások, mi áll ezen változások hátterében és melyek ezek közül a legfontosabbak? Figyelembe tudja-e venni az ÖKO-Pannon a partnerek részéről érkező módosító indítványokat a szerződésekre vonatkozóan?
A hatályos jogszabályok értelmében, szerződéseiben az ÖKO-Pannon-nak azonos feltételeket kell biztosítania minden szerződő partnere számára. A szerződések jelenlegi formája és tartalma az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. Tanácsadó Testületének és az alapító tagok jogászainak konszenzuson alapuló munkáját tükrözi. A szerződésekben bármilyen nemű módosítás csupán az alapítók jóváhagyásával történhet. A jogi környezet gyakori változásai arra kényszerítik az ÖKO-Pannon-t, hogy a jogszabályokban bekövetkező változásokat a szerződésekbe is beépítse.
|
