TARTALOM:

1. JÖN A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSA »
2. A GYÁRTÓ FOGALMA ÉS KÖTELEZETTSÉGE »
3. MEGALAKULT AZ EXPRA »
4. AZ EGYUTAS ITALCSOMAGOLÁSRA KIVETETT KÖTELEZŐ BETÉTDÍJ TÖNKRETEHETI A SZELEKTÍV GYŰJTÉST »
5. AMIT TUDNI LEHET MAGYARORSZÁG 2012-ES CSOMAGOLÁSI HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI TELJESÍTÉSÉRŐL, ÉS AMIT NEM »
6. HUNGAROPACK MAGYAR CSOMAGOLÁSI VERSENY »
7. ÖKO PANNA, ÖKO PALKÓ KIFESTŐK, FELADATGYŰJTEMÉNYEK 20 SZÁZALÉK KEDVEZMÉNNYEL »
8. INDUL A ROAD SHOW SZEZON »

1. JÖN A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSA

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása egyrészt követi a törvényben bekövetkezett változásokat, másrészt értelmezési problémákat felvető kérdéseket tisztáz. A rendelet hírlevelünk lezárásakor még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, a legfontosabb módosításokat azonban közzétesszük.

  1. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben 2013. január 1. napjától kiegészítésre kerültek a szerződéses átvállalás jogcímei.

    A végrehajtási rendelet a módosult jogcímekkel kapcsolatban felsorolja az átvállalóra vonatkozóan az átvállalt kötelezettség teljesítését igazoló okmányokat, valamint a szerződéses átvállalónak naprakész nyilvántartást ír elő.

    Ehhez kapcsolódóan a Csomagolószer Katalógusban szereplő CSK kódok 4-5. pozíciójában feltüntetett jelölések kiegészítésére is szükség volt a törvényben megjelenő új jogcímek alapján.

  2. Kiegészült a kötelezettek jelentős részét érintő újrahasználható csomagolással kapcsolatos kérdéskör is, mely azt tárgyalja, hogy a kötelezettet a Főfelügyelőség a kormányrendelet 8. számú mellékletében a kötelezett által meghatározott időponttal veszi fel az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába. Az eddigiektől eltérően nem a nyilvántartásba vétel dátuma lesz az újrahasználható csomagolószer alkalmazásának kezdő időpontja.

    A kötelezett az újrahasználható csomagolószer alkalmazásának kezdő időpontjaként tárgyéven belüli dátumot jelölhet meg. Ez alapján a termékdíj-kötelezettség változása önellenőrzéssel teljesíthető.

  3. Módosult továbbá a nyilatkozat adásnál felmerülő számlazáradék szövege is (Vhr 7. § (2) c). Ennél a pontnál a félreértést okozó szövegrész - mely szerint "a termékdíj kötelezettség a vevő … nyilatkozata alapján a vevőt terheli" - lecserélésre került, tisztázva ezzel, hogy a vevő nyilatkozata alapján termékdíj valójában nem kerül megfizetésre az eladó részéről. A módosult szöveg a következő "a csomagolószer termékdíja a vevő …nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre".

vissza a főmenübe

2. A GYÁRTÓ FOGALMA ÉS KÖTELEZETTSÉGE

A Magyar Közlöny 2012. évi 184. számában, mint a hulladéktörvény végrehajtási rendelete megjelent többek között a 442/2012. (XII. 29.) számú, csomagolásról és a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet.

Tekintettel arra, hogy a rendeletben a gyártó fogalma nem kerül definiálásra, így a gyártó fogalmának meghatározása csupán közvetett módon lehetséges. A gyártónak, illetve a forgalmazónak szánt feladatokból értelmezésünk szerint az vezethető le, hogy a gyártó (néhány kivételtől eltekintve) a csomagolt termék gyártója, illetve első belföldi forgalomba hozója. Ilyen értelmezésből az következik, hogy az előbbiekben megjelölt gyártónak nyilvántartási és 2013. január 31-ig jelentéstételi kötelezettsége van az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség részére.

Amennyiben a hivatkozott gyártó igazolni tudja (pl. a rendelkezésére álló számlák segítségével), hogy mindazon csomagolószerekre, amelyek a nála létrejövő csomagolás részét képezik a termékdíj fizetés megtörtént, úgy nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettsége csak a kibocsátásra jön létre és nincsen hasznosítási kötelezettsége.

Amennyiben a termékdíj fizetést a teljes felhasznált csomagolószer mennyiségre nem tudja igazolni, úgy értelmezésünk szerint hasznosítási és ehhez kapcsolódóan nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettsége is keletkezik.

vissza a főmenübe

3. MEGALAKULT AZ EXPRA

EXPRA névrövidítéssel új európai szervezet jött létre a kiterjesztett gyártói felelősség, mint európai jogintézmény támogatására. Az EXPRA rövidítés az angol Extended Producer Responsibility Alliance vagyis Kiterjesztett Gyártói Felelősségi Szövetség elnevezésből adódik. A szervezetnek tagja lehet minden olyan nemzeti koordináló szervezet, amelyik nem profitorientált és alapítói a gyártói felelősség által érintett kötelezettek. A szervezethez eddig 12, a követelményeknek megfelelő európai szervezet jelezte részvételi szándékát, míg továbbiakkal előkészítő megbeszélések folynak.

Ismeretes, hogy a PRO EUROPE, amely korábban hasonló célkitűzésekkel működött, tevékenységét a Zöld Pont védjeggyel kapcsolatos jogi védelemre korlátozta, így a korábban ott ellátott funkciók biztosítására vált szükségessé az új szervezet megalakítása.

Az ÖKO-Pannon jelenlegi státuszát tekintve a szervezethez, mint együttműködő partner csatlakozhat.

vissza a főmenübe

4. AZ EGYUTAS ITALCSOMAGOLÁSRA KIVETETT KÖTELEZŐ BETÉTDÍJ TÖNKRETEHETI A SZELEKTÍV GYŰJTÉST

Az egyszer használatos italcsomagolásokra bevezetett betétdíj felszámolná a szelektív hulladékgyűjtést és indokolatlan többletköltségeket jelentene az államnak és a gazdaságnak – hangzott el a RECOMPLEX Egyesülés által szervezett márciusi konferencián. Bár döntés még nem született, a kötelező betétdíj bevezetésére irányuló javaslatot fontolgat a szaktárca. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a betétdíjas rendszer kiépítése és fenntartása drága, és a csomagolási hulladék mindössze 10-15 százalékának kezelésére alkalmas.

Magyarországon és Európa legtöbb országában jelenleg a szelektív hulladékgyűjtés a csomagolási eredetű hulladékok begyűjtésének elterjedt módszere, jellemzően gyűjtőszigetes vagy házhoz menő gyűjtés segítségével nyerik vissza a papír, műanyag, fém és üveg hulladékot. Nemrégiben ismertté vált, hogy a szaktárca kötelező betétdíjas rendszert kíván bevezetni az úgynevezett egyutas italcsomagolásokra vonatkozóan (pl. PET palack, alumínium doboz), hogy ösztönözze a lakosságot azok nagyobb arányú begyűjtésére.

A kötelező betétdíjas rendszer lényege, hogy a nem újratölthető italcsomagolásokat is betétdíjjal terhelik, amelyet a fogyasztó a vásárláskor fizet meg, majd az ép palackok, dobozok visszaváltásakor visszakap. Az italcsomagolások visszaváltása a kereskedelmi egységekben történik visszaváltó automata segítségével vagy kézileg. A palackok, dobozok egy elszámoló központba kerülnek, ahol megtörténik a csomagolások számolása, azonosítása, és ennek alapján a betétdíjakkal történő elszámolás. A begyűjtött hulladék ezt követően kerül a hasznosítási folyamatba.

A RECOMPLEX Egyesülés, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége által szervezett konferencián Joachim Quoden független hulladékgazdálkodási szakértő átfogó képet adott az európai országok rendszereiről, amelyből kiderült, hogy nyolc ország (Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Izland, Németország, Norvégia, Svédország) alkalmaz betétdíjat az egyutas csomagolásokra, további nyolc pedig megvizsgálta a bevezetés lehetőségét, azonban elvetette ezt a begyűjtési módszert. Különösen azok az országok (pl. Belgium, Franciaország, Ausztria) nem vezették be végül a betétdíjat, amelyekben már egyébként is eredményesen működött a szelektív hulladékgyűjtés rendszere. A betétdíj ellen szóló legfőbb érv annak jelentős bevezetési és működtetési költsége volt. Hollandiában, ahol 2015-től megszüntetik a betétdíjat, az egy palackra jutó begyűjtési költségek 6 euró centről 1,5 euró centre csökkennek.

Hatékony-e a német modell?

Németországban 2003-ban vezették be a kötelező betétdíjat az egyutas italcsomagolásokra azzal a céllal, hogy megmentsék, illetve erősítsék az újratöltést, azaz a többutas csomagolások használatát. Ezt a célt azonban nem sikerült elérni, sőt, az újratöltés aránya jelentősen visszaesett: míg 2003-ban az ásványvíz 74 százaléka került újratölthető palackba, 2010-re mindössze 34 százaléka.

Az egyutas csomagolások hasznosítási arányát sikerült 95 százalékra növelni, azonban 2003-ban, a betétdíj bevezetésekor sem jártak ettől túl messze: a szelektív gyűjtéssel az italcsomagolások 80 százalékát nyerték vissza.  A betétdíjas és a szelektív hulladékgyűjtési rendszer párhuzamos működtetése ugyanakkor nagyon drágává tette az italcsomagolások begyűjtését, a jelenlegi rendszer 3-5-szörösébe kerül a korábbi, csak szelektív gyűjtésre épülő modellnek.

A magyar palack útja

Magyarországon a csomagolási hulladék mintegy 10-15 százalékát teszi ki az italcsomagolás, ennek visszagyűjtése jelenleg a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül történik. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség megbízásából a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Közhasznú Kft. által készített tanulmány szerint a jövőben a palackokat nem a szelektív gyűjtőkhöz, hanem a boltokba, szupermarketekbe kellene visszavinni kb. 30 forintos betétdíj fejében. A tanulmány készítői szerint ez az összeg kellően motiváló a lakosságnak, és fedezi a rendszer működtetésének költségeit. A visszaélések elkerülése miatt az italcsomagolások azonosítása és elszámolása vonalkódos rendszerrel történne, hogy egy palackot ne lehessen akár többször is visszaváltani.

A kötelező betétdíjas rendszertől mintegy 75 százalékos begyűjtési és hasznosítási arányt várnak az érintett italcsomagolásoknál. Az egyéb, nem italcsomagolás jellegű hulladék (pl. műanyag fólia, papír) begyűjtésére maradna a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, igaz, egy jóval kisebb infrastruktúrával.

A szakma álláspontja

Az Ásványvíz Szövetség és Terméktanács, valamint az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége úgy látja, hogy a betétdíjas rendszer működtetése összességében lényegesen, kétszer-háromszor költségesebb a szelektív gyűjtési rendszereknél. Ennek oka kettős: ki kell alakítani és működtetni kell a betétdíjas rendszert, ezzel párhuzamosan bővíteni és üzemeltetni kell az uniós forrásokból megépült és jelenleg is épülő szelektív hulladékgyűjtő rendszereket. A rendszer kiépítésének 20-25 milliárdos költségén túl évi 10-12 milliárd forintos működési költséggel kell számolni. Az önkormányzatok – azáltal, hogy a jól értékesíthető italcsomagolás kikerül a szelektív gyűjtésből – mintegy 5-6 milliárd forinttól esnének el évente.

Az italgyártók szerint a betétdíj bevezetése 10-50 százalékos áremelést jelentene az érintett termékköröknél: ásványvizek, üdítők, sör, bor, szeszes italok, ami 5 milliárd forintos árbevétel csökkenést eredményezne a gyártóknál és a kereskedőknél. Ez akár 400-500 munkahely megszűnéséhez is vezethet.

Továbbá a betétdíjas rendszer újabb hatalmas és indokolatlan adminisztratív terhet róna a gyártókra, kereskedőkre. Összességében több száz gyártót és mintegy 40 ezer boltot kellene egy nagyon szigorúan ellenőrzött informatikai és adminisztrációs rendszerbe terelni.

A gyártók képviselői arra kérték tehát a szaktárcát, hogy mutassa be a 2020-ig hazánk előtt álló uniós hulladékgazdálkodási célokat, és – figyelembe véve az országban kiépített és kiépülő rendszereket –a célok elérését szolgáló megoldási módozatokat és azok várható költségigényét.

vissza a főmenübe

5. AMIT TUDNI LEHET MAGYARORSZÁG 2012-ES CSOMAGOLÁSI HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI TELJESÍTÉSÉRŐL, ÉS AMIT NEM

A korábbi évtizedben a koordináló szervezetek február közepén tették közzé előző évi hasznosítási teljesítésüket. Ebből a szakma és a közvélemény egyaránt képet alkothatott arról, milyen eredményeket sikerült elérni a megelőző évben.

Ez a helyzet 2012-re gyökeresen megváltozott, az országos célkitűzések teljesítéséért meghatározóan és döntően az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség vált felelőssé, bár ezt a jogszabály így nem mondja ki, de nem lévén más szereplő, logikai úton erre kell jutnunk.

Nincs tudomásunk arról, hogy az OHÜ 2012-re vonatkozó teljesítési adatait közzétette volna, ezért kénytelenek vagyunk különböző forrásokból származó információk alapján saját számításokat végezni. A kibocsátási adatokra vonatkozóan egyetlen hozzáférhető forrás van, és ez a NAV által a termékdíjas bevallások alapján készült kimutatás. Lehetne vitát nyitni arról, hogy ez az adat megegyezik-e a csomagolási hulladékképződéssel, azonban mivel más megbízható adatgyűjtés nem folyt, ezeket az adatokat el kell fogadnunk.

A hasznosításra vonatkozóan pedig az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT), az ebből származtatott tenderkiírások és az azok alapján kötött szerződések, mint felső hasznosítási határ, adnak eligazítást. Ha az előző adatokból a számításokat elvégezzük, akkor egyrészt összevethetjük a teljesítést az OGyHT tervszámaival, másrészt a NAV által szolgáltatott adatokkal. Ebből kiderül, hogy az anyagában történő hasznosításra 33% körüli értéket kapunk, amely a maximálisan figyelembe vehető energetikai hasznosítással együtt sem jelent 40%-nál magasabb hasznosítási arányt. Mint ismeretes, az EU által és a korábbi magyar jogi szabályozás által elvárt hasznosítási arány 60% lenne. Anyagfajtánként szemlélve papír és műanyag tekintetében elértük a célkitűzést, azonban fém, fa és üveg tekintetében azoktól messze elmaradunk. Különösen szomorú, hogy üvegnél a begyűjtés abszolút értékben is jelentősen visszaesett. Nem sokkal derűsebb a helyzet, ha a teljesítéseket az OGyHT-hoz viszonyítjuk. Itt a tervbe beállított lényegesen alacsonyabb kibocsátási értékek miatt az OGyHT mintegy 90%-ra teljesült.

A fentieket összegezve a publikus adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország 2012-ben az adott rendszer keretei között nem volt képes a célkitűzések teljesítésére, így nincs irigylésre méltó helyzetben az illetékes tárca, amikor 2014 tavaszán erről az EU illetékes igazgatóságát tájékoztatnia kell. Különösen figyelemre méltó, hogy az akkor hatályos jogszabályok alapján megállapított csomagolás kibocsátási adatokhoz képest 2011-ben már 59 százalékra volt becsülhető az országos teljesítési arány úgy, hogy a koordinálók papírból és műanyagból nem tudtak minden felajánlást befogadni, így joggal állítható, hogy a korábbi rendszer keretei között a 60 százalékos arány reálisan teljesíthető lett volna.

  2011 2012
Csomagolás hasznosítási arány 59% 40% ?
Előírt hasznosítási arány 57% 60%

 

vissza a főmenübe

6. HUNGAROPACK MAGYAR CSOMAGOLÁSI VERSENY

 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) 30. alkalommal hirdeti meg a Csomagolási Világszövetség (WPO) által nemzeti rendezvényként elismert

HUNGAROPACK
Magyar Csomagolási Versenyt.

A termékek versenyképességének növekedését, csomagolási színvonalának emelkedését, ezen keresztül a magyar csomagolóipar fejlődését bemutató, továbbá a fejlesztőmunkában résztvevők elismerését célzó versenyen

I. Fogyasztói és gyűjtőcsomagolás (lásd a)
II. Szállítási csomagolás (lásd b)

kategóriákban lehet pályázni, tehát:

  1. a fogyasztói és a gyűjtőcsomagolásban használatos csomagolóanyaggal (pl. fólia), csomagolóeszközzel (pl. doboz, flakon, palack), csomagolási segédanyaggal (pl. címke, záróelem), továbbá ezek felhasználásán alapuló kész csomagolással, valamint a promóciós, az ajándék-, a bemutató- és a csoport-csomagolásokat is,

  2. szállítási csomagolásban használatos anyaggal (pl. zsugorfólia, nyújtható fólia), eszközzel (pl. láda, hordó, rekesz, rakodólap), segédanyaggal (pl. párnázó elem, pántszalag), illetve ezek felhasználásán alapuló kész csomagolásokkal, amelyeket

2011. június 1. – 2013. május 31.

között hoztak először forgalomba.

Terméket nem tartalmazó csomagolószerrel annak gyártója, illetve terméket tartalmazó kész csomagolással (fogyasztói, gyűjtő- és szállítási csomagolással) a csomagolást végző pályázhat, amennyiben a tevékenységet magyarországi üzemében (telephelyén) végzi. Tervező-fejlesztő vállalkozás csak a megvalósítóval együtt pályázhat.

Nevezési határidő: 2013. június 14.

További információ:

http://www.csaosz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58
:hungaropack-2013-palyazati-felhivas&catid=33&Itemid=161&lang=hu

vissza a főmenübe

7. ÖKO PANNA, ÖKO PALKÓ KIFESTŐK, FELADATGYŰJTEMÉNYEK 20 SZÁZALÉK KEDVEZMÉNNYEL

Készüljön a környezetvédelmi foglalkozásokra, programokra! Rendeljen gyerekeknek szóló foglalkoztató füzeteket kedvezményesen!
Fajtánként 100 db rendelése esetén 20% engedményt biztosítunk listaárainkból.

 

Óvodásoknak:

 

 

 

 

 

Kifestőfüzet

250 Ft

helyett

200 Ft

 

 

Mesekönyv

330 Ft

helyett

264 Ft

 

 

Óvodai feladatgyűjtemény

500 Ft

helyett

400 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

Általános iskolásoknak:

       

 

Képregény

230 Ft

helyett

184 Ft

 

 

Feladatgyűjtemény

260 Ft

helyett

208 Ft

 

 

Ismeretterjesztő szórólap

160 Ft

helyett

128 Ft

 

 

Oktatótabló

20.000 Ft

helyett

16.000 Ft

 

 

Körforgás oktatófilm dvd-n

800 Ft

helyett

640 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiadványokról bővebben:

       

 

http://www.okopannon.hu/index.php?id=ID04070200#ovodasok_szamara

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendelés:

       

 

E-mailen:

info@okopannon.hu

 

 

Információ:

06 1 383-9305/2. mellék

 
 

A kedvezmény feltétele:

       

 

minimum 100 db rendelése egyféle kiadványból

Körforgás dvd esetén 10 db rendelése

 

Érvényes 2013. április 5-től a készlet erejéig!

vissza a főmenübe

8.INDUL A ROAD SHOW SZEZON

Az ÖKO-Pannon szelektív road show-ja tavasszal újra útnak indult, hogy játékosan mutassa be a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlati ismereteit gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Föld Napja alkalmából az érdi Fidesz Zöld Tagozat által szervezett nagyszabású városi rendezvényen vettünk részt, ahol közel ezer gyerek ismerkedett meg a szelektálással.

vissza a főmenübe

 

Kérjük, amennyiben nem szeretné a jövőben megkapni az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. negyedévente megjelenő hírlevelét, kattintson az alábbi linkre vagy küldjön egy üres e-mailt a hirlevel@okopannon.hu e-mail címre!